A vidra, amikor a víz alá bukik légmentesen lezárja fül-és orrnyílásait. Ezért hívják a reklámiparban vidra-effektusnak azt a jelenséget, amelynek lényege, hogy sok fogyasztó, amikor megsejti, hogy most éppen egy újabb reklámmal készülnek megcélozni őt, egy pillanat alatt bezárja szemét, száját, fülét, orrát, agyát és igyekszik ellenállni a tudatba betörni készülő információnak.
Ám a legdörzsöltebb vidra-vásárlókhoz is eljuttatható a megfelelő üzenet!
Többek között erre képes az érzékszervi marketing, mely kifinomult módszereivel nem is tűnik reklámnak. Nem tolakodó, szinte észrevétlen és a legtöbbünknek soha nem jutna eszébe, hogy amit „véletlenül” tapasztalunk, az a marketingszakamberek gondos munkájának eredménye.
A chips népszerűségének egyik központi eleme a ropogás. Persze az íz is fontos, de az emberek nagyon szeretik hallgatni azt a hangot, amely a kemény krumpliszeletek összetörésekor keletkezik a szájban. Ezért is dobott piacra gyártó hullámchipset, melyek cikcakkos kialakítása miatt a törési felület nagyobb, s így a hanghatás erősebb.
Vagyis nagyon fontos, hogy a chips ezt hirdesse magáról a boltban: ROPOGOK!
Ezt egyszerűen rá is lehetne írni a csomagolásra, de az érzékszervi marketing sokkal elegánsabban oldja meg a feladatot: a chipsek szinte kivétel nélkül hangos, zörgő recsegő zacskóban kerülnek forgalomba, így a csomagolás szavak nélkül hirdet, előrejelzi a termék fontos tulajdonságát.
Az illat az őrölt kávénak az első számú vonzereje, csakhogy itt azért van egy bökkenő, ugyanis ez a termékféleség légmentesen lezárt csomagolásban kerül a boltokba. Az egyik kávégyártó ügyes technikával oldotta meg a csomagolt kávé szagtalanságának problémáját, amikor a termékeit kínáló állványba olyan készüléket szerelt, mely kávéillatot fúj az arra sétáló vásárlók orra alá.
Az érzékszervi marketing nem csak egyes árucikkek, hanem a vásárlói környezet optimális kialakításával is foglalkozik. Abban például minden kutató egyetért, hogy a kellemes zene hatására hosszabb lesz a boltban töltött idő és a vásárló több pozitív érzelmet él át – vita csak azon van, hogy mi tekintendő kellemes zenének.
Ám itt is a komplex megoldásoké a jövő, kimutatták például, hogy egy üzlet, melyben citrusillat leng és gyors tempójú zene szól, jó hatással van a vásárlók közérzetére.
Hasonlóan pozitív megítélést kapott az az üzlet, amelyben karácsonyi illat szállt és karácsonyi zene szólt – ám ugyanez az illat nem karácsonyi zenével már sokkal kedvezőtlenebb hatást keltett. A különféle érzékszerveket érő ingerek harmóniája tehát itt is rendkívül fontos.
